2009. december 23., szerda

miért, miért, miért

Miért csalódok mindig és minek kezdem újra ennek ellenére. Miért lomboz le egy apróság és miért tudok örülni egy másiknak. Miért megyek, ha hívnak és miért maradok, ha nem. Miért gondolom, hogy számít bármi is, s miért találkozok olyannal, aki azt mondja, mégis, hogy igen. Miért értem félre és miért hiszem, hogy lehet, mégsem úgy gondolta?! Miért tér ki a válasz elől valaki és miért nem találja a másik... valaki miért kérdezi folyton, hogy miért...?
S, miért ragaszkodonom az elveimhez? S, miért nincsnek oly sokaknak?
Miért agyalok mindig azon, hogy miért ez és miért az? Miért nem lehet, tudok csak úgy élni bele a világba és talán ettől, mert azt mondják tudatlanság boldogság, jól éreznei magam, csak egy kicsikét!? Miért képzelem, hogy változtathatok a dolgokon, mikor úgy néz ki, hogy én sem tudok változni?! Mi ez: naívság vagy álmodozó típus lennék esetleg csak simán tapasztalatlan, infantilis, örök kamasz. Vagy a sok olvasás és filmezés miatt nem tudok csak sztereotípiákban gondolkodni. De akkor miért nem azokat szúrtam ki magamnak, amelyek úgymond az ellenkező irányba vezetnek. Mint a csak a pénz számít és karrier kell, meg minél több kapcsolat.
Miért ezeket a hülyeségeket hajtom, hogy barátság, szerelem, hit, remény és őszinteség...

Miért van itt folyton e kérdés, és miért nincs rá válasz soha?!

Miért hagyom magam..........???????

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése